Javában tart az énekesmadarak fiókáinak fészekelhagyása és a fiókamentési kérdések szezonja

Az idei évben akár kérdőjelet vagy idézőjelet is tehetnénk a címben jelzett "Javában tart" kifejezéshez, mivel a március közepi tél és a mostani hűvös, esős időjárás a hazai madárvilág jelentős része, így az énekesmadarak számára is meglehetősen kedvezőtlenül hatott és hat (ennek mértékéről a nyár végére tudunk átfogó képet alkotni). A korai fészkelők első fészekaljai jelentős mértékben megsemmisültek, így a fiókadömping nemcsak két-három hetes késéssel jelentkezik, de a fiókák száma is alacsonyabbnak tűnik, mint az átlagos években.

Eleséget kérő seregélyfióka mesterséges D odú röpnyílásában (Fotó: Orbán Zoltán).


A madárvédelembe frissen bekapcsolódók számára furcsának tűnhet, hogy miért kell külön figyelmet fordítani egy természetes, év százezredek óta ismétlődő természeti esemény, a madárfiókák fészekelhagyására?


Az ágak között épül fészkeknél jóval védettebb környezetben
felnövekvő odúköltők fiókáinak általában bőven van ideje a
röpnyílásból nézelődve ismerkedni a környezettel, és a
zajos eleségkérés ellenére is elérni a kirepüléshez
ideális életkort (Videó: Orbán Zoltán).



Az odúknál jobban kitett fészkekben a szülők mindent  megtesznek
azért, hogy a fiókák minél nagyobb csendben legyenek és
minél tovább a fészekben maradjanak. Ezen a felvételen
egy tojó fekete rigó látható, mely nem csak őrzi, de
jelenlétével le is csendesíti és a fészekben tartja
fiókáit (Videó: Orbán Zoltán)
.



Az ok, amiért évről évre újra és újra beszélni kell a településeken is gyakori fajok: elsősorban az ágak között épült fészkekben fejlődő énekesmadarak és az erdei fülesbagoly fiókáinak fészekelhagyásáról, abban keresendő, hogy ezek fiataljai gyakran a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket. Ennek következtében az emberek ilyenkor gyakran találkoznak "árván" a földön, a járdán vagy éppen az úttesten üldögélő fiatal madarakkal. Tíz esetben legalább kilencszer azonban ezek nem árvultak el, csak azt teszik, ami a dolguk - azaz a környező növényzetben (ide értendő a magasabb fű is) elbújva hívják magukhoz az etető szülőket!


EBBŐL KÖVETKEZŐEN ILYENKOR NEM KELL, NEM IS SZABAD "MEGMENTENI", AZAZ HAZAVINNI "SZEGÉNY MADÁRKÁT", MERT EZZEL AZ ESETEK TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGÉBEN NEM JÓT, HANEM ÉPPEN ELLENKEZŐLEG, ROSSZAT TESZÜNK!


Ennek okairól, a fiókákkal történő találkozások helyes kezeléséről, az alkalmilag valóban szükségessé váló fiókamentési teendőkről és a témakörbe tartozó többi kérdésről részletesen olvashat az alábbi oldalainkon:


MME adhat vonal: 13600/40
Hívásával 250 Ft-tal támogatja az MME madárvédelmi munkáját.
Köszönjük!






Orbán Zoltán

A felső kis képen eleséget kérő seregélyfióka
látható mesterséges D odú röpnyílásában
(Fotó: Orbán Zoltán)


Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...