A hónap denevérfaja: a kereknyergű patkósdenevér

Lezárult az eddig ismert egyetlen jelentős kereknyergű patkósdenevér telelőállomány felmérése Magyarországon. Ez egyben a Kárpát-medence legnagyobb ismert állománya is. E melegkedvelő faj elterjedési területének északi széle a szlovák-magyar határral megosztott Gömör-Tornai-karszt. Az állatok a Baradla-Domica-barlangrendszer egy félreeső helyén telelnek évtizedek óta.

Telelő kereknyergű patkósdenevérek (Fotó: Dr. Boldogh Sándor András)

A 25,8 km-es Baradla-Domica-barlangrendszer 5 km-es szakasza Szlovákia területén található, 20,5 km pedig Magyarországon - ez közismert nevén a Baradla-barlang. Míg korábban a Gömör-Tornai állomány fele a magyar, másik fele a szlovák oldalon telelt, az utóbbi években a többség a magyar oldalon alszik. A két oldal összehangolt számolása a korábbi években közel 5000 példányt eredményezett, most a hazai oldalon 3862 állatot sikerült megszámolni. Bízunk benne, hogy az állomány többi része most a Domicában van.


A faj jelenlegi előfordulásai a Kárpát-medencében

A kereknyergű patkósdenevér (Rhinolophus euryale) szinte kizárólag tágas, de viszonylag meleg karszt üregrendszerekben fordul elő, nagyon ritkán találkozhatunk vele felhagyott bányavágatban vagy épületekben is. Hazánkban kevesebb mint 10 szaporodó kolóniája ismert, a teljes hazai állomány nem éri el a tízezer példányt.

Szokásait illetően általában alacsonyan, a lombkoronaszint, illetve a cserjeszint felett vadászik, ahol éjszakai lepkéket, szúnyogokat, kisebb bogarakat zsákmányol. Napnyugtát követően szinte azonnal kirepül, de hazánkban - feltehetően ügyes röpte miatt - még egyetlen példány maradványai sem kerültek elő bagolyköpetből. A telelő kereknyergű patkósdenevér jellegzetessége, hogy szárnya egyáltalán nem, vagy csak részben borítja be a testét. Téli álma a többi hazai patkósdenevér fajtól eltérően rendkívül felszínes, már egy kisebb zavarásra (pl. rövid megvilágítás) is nagyon rövid időn belül mozgolódni kezd.


Kereknyergű patkósdenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

Természetvédelmi státusza sok szempontból kedvezőtlen. A hazai állomány néhány népes kolóniában összpontosul, amelyek zavarásra igen érzékenyek, ugyanakkor éppen a komoly turisztikai terheléssel bíró nagy barlangokban élnek. A kevés gyűrűzési adat arról tanúskodik, hogy ezeknek az állatoknak viszonylag kicsi a teljes mozgáskörzete, így a faj fokozottan ki van téve az állományok elszigetelődésével járó veszélyeknek is. A kereknyergű patkósdevenér fokozottan védett, ennek ellenére hazai állománya aggasztóan lecsökkent az elmúlt évtizedekben.
 

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...