A hónap denevére: a rőt koraidenevér

Hazánkban az emberek ezt a denevérfajt észlelik a leggyakrabban. Gyakran látható, hiszen nevének megfelelően korán, általában már világosban vadászatra indul és gyakran hallatja a mi fülünkkel is jól érzékelhető hangját.

Rőt koraidenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

Természetes körülmények között faodvakban élő erdőlakó faj, de ma már a városokban is népes állományait találjuk, amelyek leggyakrabban panelépületek réseibe, illetve lemezburkolatok alá húzódnak. Ilyen helyeken megtelepedésük gyakran kellemetlenséget okozhat a már ott lakó embereknek, de mindig gondoljunk arra, hogy ezek az állatok csak elszenvedői a természetes élőhelyek drasztikus mértékű fogyatkozásának.


A természetes élőhelyek megfogyatkozása nagy kihívás az élővilág számára.
A rőt koraidenevérek ma már gyakran városokban keresnek menedéket.
(Fotó: Boldogh Sándor)

Egyébként lenyűgöző képességeik és viselkedéseik vannak, amelyek egy részére csak a közelmúltban derült fény. Hazánkban nyaranta szinte kizárólag hímekkel találkozhatunk, a nőstények többsége tavasszal ugyanis elvonul, hogy innen 1500-2000 km-re északkeletre adjon életet kölykeinek. Onnan csak nyár végén térnek vissza párosodni, majd telelni. A hímek óriási izgalommal várják az őszi visszatérőket, „nászénekkel” több nőstényt próbálnak magukhoz csábítani háremet alakítva, amit aztán aktívan védelmeznek a többi vőlegénytől.


A rőt koraidenevér a többi hazai denevérfajhoz hasonlóan védett állat.
Amennyiben épületfelújítás vagy fák kivágása során denevérek kerülnek elő, szakemberek segítségét kell kérni.
(Fotó: Bereczky Attila)

Hazánkban a koraidenevérekre a legnagyobb veszélyt a lakóépületek nem körültekintő szigetelése, illetve az odvas fák kivágása jelenti. Ha a munkálatok során telelő denevérek kerülnek elő, mindig szakemberek segítségét kell kérni, a kilakoltatott, dermedt állatok többsége ugyanis menthetetlenül elpusztul, csakúgy mint azok, amelyeket „befalaznak”.

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...