A hónap denevére: a hegyesorrú denevér

Európában a nagyobb termetű denevérfajok közé tartozik, egy kifejlett állat akár 25 gramm is lehet - bár ez is mindössze 6 szem kockacukor súlya. Megjelenésében, életmódjában és a veszélyeztető tényezők tekintetében nagyon hasonlít a közönséges denevérre, mellyel gyakran vegyes kolóniákat is alkot (a két fajra vonatkozó adatok „nagy Myotis” név alatt gyűlnek).

Hegyesorrú denevér (Fotó: Atli Arnarson)

A hegyesorrú denevér eurázsiai elterjedésű; Európában főleg a kontinens déli felében él, elterjedésének északi határa Közép-Franciaország - Észak-Szlovákia vonala.


A hegyesorrú denevér hazai előfordulása

Eredetileg egész évben barlangokban foglalt szállást magának, ezt a szokását azonban inkább már csak a mediterrán térségben tartja, Közép-Európában a nyári kolóniák többsége nagyobb épületek torony- és padlástereiben alakul ki. Telelni viszont mindenhol felszínalatti szálláshelyekre vonul, melyek általában a nyári szállások közelében vannak.


Hazánkban a hegyesorrú denevér nőstényei főleg épületekben hozzák létre nyári szülőközösségeiket; a padlásokat meleg barlangoknak tekintik
(Fotó: Atli Arnarson)

A hegyesorrú denevér vadászati stratégiája nagyon érdekes, főleg a talajszint közelében lévő növényzetről, illetve közvetlenül a talajról gyűjti össze lombszöcskékből, futóbogarakból, cserebogarakból és tücskökből álló táplálékát. Erdőszegélyeket, illetve extenzíven használt legelőket és kaszálókat keres fel legszívesebben. Az Aggteleki-karszton nyomkövetővel ellátott állatok vizsgálata alapján tudjuk, hogy egy-egy éjszaka akár 28 km távolságra is elrepülnek táplálkozni.


Telelő hegyesorrú denevér (Fotó: Forrásy Csaba)

A faj helyzete sajnos a legtöbb országban romlik, ennek legfontosabb oka a gyepterületek túlhasznosítása, illetve a téli és nyári szállások zavarása. A „nagy Myotis”-ok esetében az elmúlt 20 év felmérési eredményei alapján Magyarországon is aggasztó mértékű csökkenést tapasztalunk, a telelő állományok éves átlagban 5,95±0,48%-os, míg az épületlakók még ennél is nagyobb, évi 6,81±1,02%-os fogyást mutatnak.

 
Az adatgyűjtővel vagy jeladóval megjelölt denevérek adatai nagyon sokat segítenek a védelmi programok tervezésében
(Fotó: Boldogh Sándor)

A közeljövőben sok templom és kastély felújítása indul el, ezekben hegyesorrú denevérek is élhetnek. Mivel az épületek felújítására a denevérek oltalma mellett is számos lehetőség kínálkozik; ezért kérjük, hogy tervezett felújítás előtt minden esetben egyeztessenek a területileg illetékes nemzeti park igazgatósággal, illetve forduljanak szakemberekhez (https://www.mme.hu/segitseg-denever-segitunk).


A denevérek által lakott épületek takarítása segíti a konfliktushelyzetek kialakulásának csökkentését
(Fotó: Boldogh Sándor)


A templomok felújítása során mindig tekintettel kell lenni a védett denevérekre
(Fotó: Boldogh Sándor)

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...