A hónap denevére: a fehérszélű törpedenevér

A hónap denevérének kiválasztása mindig valamilyen apropóból történik. Augusztusban, a kölyöknevelés idején különösen nyüzsgő a denevérek élete, de a redőny- és ablaktokokba betelepülő denevérek miatt csúcsra jár ekkor a bőregerek-emberek közötti konfliktusok száma is. Sok ember kér ilyenkor segítséget, de sok denevér is segítségre szorul. Az érintett példányok jelentős része fehérszélű törpedenevér.

Fehérszélű törpedenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

A fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii) magyarországi előfordulását először csupán 1993 nyarán sikerült bizonyítani, egy Keszthelyen fogott példány alapján. A faj a klímaváltozás okozta felmelegedés miatt intenzív északi irányú terjeszkedésben van, így mára hazánkban általánosan elterjedt lett. Nevét a szárny- és farokvitorla szélén végighúzódó, kb. 1 mm széles, világos szegélyről kapta. Színezetének változékonysága miatt határozása nem mindig egyszerű, ez legbiztosabban a fogazat alapján végezhető el.


A fehérszélű törpedenevér hazai előfordulása

Természetes körülmények között leginkább sziklahasadékokban foglalt szálláshelyet magának, de ma már főleg az emberi településekhez kötődik. Nyáron, amikor a nőstények 20-30 példányból álló szülőkolóniákba tömörülnek, különösen kedvelik az épületek napsütötte oldalait, ahol a burkolatok alá vagy repedésekbe húzódnak. Júniusban itt jönnek világra az utódok, melyek gyakran ikrek. Teleléskor sem vonulnak el, a nyári rezidenciát vagy a környék épületeinek egyéb repedéseit használják az állatok. A faj téli álma felszínes, különösen a melegebb napokon sok példány aktivizálódik.


Mentett fehérszélű törpedenevér (az állatok átmeneti táplálása lisztkukaccal történik – fotó: Dombi I.)

Általában még sötétedés előtt elhagyják szálláshelyüket, és parkokba, kertekbe repülnek, hogy ott szúnyogokat és kisebb hártyásszárnyúakat (pl. hangyákat) fogjanak.


Ezt a fehérszélű törpedenevér anyát – mely sajnos sérüléseit nem élte túl – újszülött ikreivel együtt kirángathatták valami résből vagy redőnytokból.
(Mályi Madármentő Állomás szívességéből
 – fotó: Boldogh S.)

A faj természetvédelmi helyzete egyelőre stabil, de nagyon sok példány esik áldozatul a nem körültekintően elvégzett ablakcseréknek és homlokzatszigeteléseknek, illetve a szakszerűtlen kitelepítéseknek.


Telelési időszakban mentett és sikeresen kiteleltetett fehérszélű törpedenevérek (Fotó: Boldogh S.)

Mivel az épületek felújítására és az állatok kiköltöztetésére a denevérek oltalma mellett is számos lehetőség kínálkozik; ezért fontos, hogy a tervezett beavatkozások előtt minden esetben egyeztessenek a területileg illetékes nemzeti park igazgatósággal, illetve forduljanak szakemberekhez!

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...