Hírek a Vásárhelyi-pusztáról

2013-ban április 9-én kezdtük a vércse költőtelepek ellenőrzését a Dél-Tiszántúlon. Átlagos évben ekkor a vörös vércsék már tojásos fészkeiken ülnek, most a március végén télbe átcsapó tavasz, majd esős nyárba váltó tél tíz nappal - két héttel tolta el a költéskezdésüket. Csupán egy fészekaljat találtunk két tojással április elején.

Kék vércse hím (Fotó: Máté Bence)


A Vásárhelyi-pusztán április 17-én láttuk az első kék vércsét. Május első hetétől vált intenzívvé fészekfoglalásuk. Ha az idő és a konkurencia engedi, a vércsék általában szépen kitakarítják, kikaparják az előző évi fészek- és táplálékmaradványokat, és a számukra berakott fűszénát is. Ezért gyakran a csupasz láda-aljra rakják le tojásaikat.

Vörös vércse tojások a csupasz deszkán (Fotó: Solt Szabolcs)
Vörös vércse tojások a csupasz deszkán (Fotó: Solt Szabolcs)


A legutóbbi, május közepi ellenőrzéskor a vörös vércséknél többségében viszonylag kicsi - 4-5 tojásos – fészekaljakat találtunk. Megindult viszont a kék vércsék tojásrakása is.


Az első kék vércse fészekalj (Fotó: Solt Szabolcs)
Az első kék vércse fészekalj (Fotó: Solt Szabolcs)


Vörös vércsék esetében a legfontosabb táplálék, a mezei pocok gradációjának összeomlása után vagyunk éppen, ezért csak minimális számban találtuk maradványait a fészkekben, ellenben énekesmadár és rovarmaradványokat annál többet.

Vörös vércse fészekalj sárga billegetővel (Fotó: Solt Szabolcs)
Vörös vércse fészekalj sárga billegetővel (Fotó: Solt Szabolcs)


Az elsősorban rovarfogyasztó kék vércse fészkeiben butabogarak, szitakötők, szegélyes csíkbogarak maradványai kerültek elő, ami szépen leköveti a vízállásos puszta táplálékkínálatát. Megfigyeléseink szerint a hímek szorgosan hordják a kövér falatokat a fészkeket őrző tojóknak.

A vércsékkel szoros kapcsolatot ápoló varjúfélék közül a csóka egyrészt fészek konkurense a kis ragadozóknak, másrészt a vércsék számára jó minőségű fészekalapot is készít egyben, ha valamelyik pár éppen tőle orozza el azt. Az idén szintén késésben lévő csóka költések közül néhány szülőpárt a már éppen elkészült fészkéről vertek el a vehemensen foglaló kék vércse párok.


Kelésben lévő csóka fészekalj (Fotó: Solt Szabolcs)
Kelésben lévő csóka fészekalj (Fotó: Solt Szabolcs)


A térségben két telepben fészkelő, mintegy 340 pár vetési varjú ugyancsak besegít a kékvércse-védelmi programba. A legkorábban megürülő fészkeiket mostanára kék és vörös vércsék, valamint erdei fülesbagoly párok foglalták el.


Horváth Éva (MME), Kotymán László (KMNPI) és Solt Szabolcs (MME)



MME adhat vonal: 13600/40
Hívásával 250 Ft-tal támogatja az MME madárvédelmi munkáját.
Köszönjük!








Az MME 'A kék vércse védelme a Kárpát-medencében' programját az Európai

Unió LIFE alapja támogatja (LIFE11/NAT/HU/000926).

A projektben az MME partnerei: A Bükki és Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságok,

a Magyar Természettudományi Múzeum, a Szlovák Ragadozómadár-védelmi Egyesület

és Szlovákia Természetvédelmi Hivatala

www.falcoproject.eu


Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...