2011-09-14 11:03
Az elmúlt évszázadokban, amikor a latin és a görög nyelv ismerete még az alapműveltség részét képezte, a mainál sokkal több ember értette az élőlények tudományos neveit. Mai füllel hallgatva például a foltos nádiposzáta nyelvtörőnek is beillő Acrocephalus schoenobaenus latin neve (kiejtve ákrocefalusz szkönobénusz) semmitmondónak tűnik, pedig magyarra fordítva Legmagasabb-fejű Nádjáró-t jelent, ami pontos leírása a faj élőhelyének és a hímek magasra tartott fejű éneklő testtartásának.
Az MME Madarász suli és szakköri foglalkozásaira járó gyerekek élvezettel tanulják a madarak "latin" (valójában az esetek jelentős részében latin és görög szavak összevonásából képzett) neveit, mert ezek olyan furcsán viccesek tudnak lenni, hogy ez jó móka. A tudományosnév-tanulás azonban nem csak játék. A madárgyűrűző táborokba készülő ifjú madarászok számára - mivel ott latin néven történik a naplózás - mindennapi munkaeszköz is, arról nem beszélve, hogy később, az egyetemi évek alatt nagy előnyt jelent ez a tudás az állat- és növényrendszertan vizsgákon.
A madarász Ungi Balázsnak köszönhetően mostantól ez a névtanulás még izgalmasabb lehet, mivel most megjelent "Pénzváltó levélnéző" című könyve naprakészen tartalmazza a jelenleg Magyarországon igazoltan megfigyelt 405 madárfaj tudományos nevének magyar fordítását, sok esetben pedig az ezekhez kapcsolódó ókori és középkori mondákat, történeteket is. Éppen ezért melegen ajánljuk ezt a nyelvészeti és madártani szempontból is hiánypótló munkát minden madarásznak és madaras témával dolgozó pedagógusnak!
A könyv furcsa címe a borítón bemutatott |
A 152 oldalas, kis mérete és keménytábla-borítása miatt terepre is vihető könyv az MME boltjában vásárolható meg 3.000 Ft-os áron (részletek >>).
|
Orbán Zoltán