Héjasas Magyarországon

2021. július 30-án déltájban Tóth Kornél egy fiatal héjasast (Aquila fasciata) figyelt meg és fényképezett a rábapatyi kavicsbányatavaknál. A madáron színes gyűrű és jeladó is volt. Az internetnek és a hazai madarászok, elsősorban Prommer Mátyás nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően másnap reggelre kiderült, hogy egy Görögországból származó fiatal hím madárról (Vaios) van szó, amelyet idén tavasszal jelöltek fiókaként Ándrosz szigetén.

Héjasas Magyarországon (Fotó: Borbás Katalin)

 

A megfigyelésre minden madarász felkapta a fejét, tekintve, hogy ennek a madárfajnak eddig mindössze két előfordulása volt ismert Magyarországról: 1907 szeptemberében a ma Abához tartozó Kajtorszentiván mellett, 1943 tavaszán pedig Kevermes környékén lőttek egy-egy madarat, de ma már sajnos egyik bizonyítópéldány sincs meg. A mostani megfigyelés tehát mindössze a harmadik héjasas-előfordulás hazánkban.

A madár Görögországból szinte egyenes vonalban, északnyugati irányban szelte át a balkáni országokat, így Észak-Macedónia, Albánia, Koszovó, Montenegró, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Horvátország érintésével érkezett a Drávához július 25-én, ahol a folyó magyar oldalán, Potony település határában éjszakázott. Másnap Kaposvár érintésével északnak repült, és a Somogy megyei Torvaj, majd Som települések határában töltötte az éjszakát. Július 28-án Siófok, Balatonföldvár és Balatonőszöd érintése után átrepülte a Balatont, majd a Balaton-felvidéken és a Bakonyon át meg sem állt a Rábaközig, ahol a Rába közelében, Páli határában éjszakázott. Másnap a Kőszegi-hegységet útba ejtve tett egy kisebb kört Ausztriában, de visszakanyarodott, és a Győr-Moson-Sopron megye délnyugati részén fekvő Répcevis közelében éjszakázott. Június 30-án egy kis déli kitérővel - ekkor figyelték meg Rábapaty mellett - visszatért Páli határába, a Rába mellé, ahol július 31. és augusztus 2. között nagyon sok érdeklődő madarásznak sikerült is megfigyelnie, sőt néhány jó fénykép is készült a madárról.


A jeladónak köszönhetően ismert a madár útvonala (Forrás: LIFE Bonelli eastMed project).

Ebben a pár napban Győr-Moson-Sopron és Vas megye határán, Edve, Pápoc és Rábakecöl térségben mozgott, augusztus másodikán pedig innen délnyugat felé repült, és valószínűleg Sorkikápolna közelében fog éjszakázni. Ezúton is köszönjük a görög madarász kollégáknak, hogy rendszeresen elküldik a madár mozgásának koordinátáit, így sokaknak van lehetősége a madarat megkeresni és távolról megfigyelni. Kíváncsian várjuk, hogy a továbbiakban merre fog mozogni és meddig marad még Magyarországon ez a nálunk ritka madár.


A megfigyelt egyed (Fotó: Borbás Katalin).

A héjasas elterjedési területe Észak-Afrikától és az Ibériai-félszigettől Dél-Kínáig, illetve a Kis-Szunda-szigetekig húzódik, azonban nem összefüggő. Jelentős állományai élnek Észak-Afrikában és a Pireneusi-félszigeten, illetve Dél-Franciaországban. A Földközi-tenger medencéjében többfelé költ kisebb-nagyobb területen. A becslések szerint európai állománya 1100–2400 párra tehető, amelyből kb. 750 pár Spanyolországban, 128–150 pár Portugáliában, 100–140 pár Görögországban költ. Európai állománya stabil, egyes területeken csökken.

Hadarics Tibor

 

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...