Felhívás a III. panelprogram fecske- és denevérbarát megvalósításáért!

Örvendetes módon 2014 februárjában indul a III. panelprogram, mely a hétszázezres panelállományból még meg nem újult 380 ezer lakás nélkülözhetetlen korszerűsítését célozza 2020-ig. Sajnálatos módon az épülettulajdonosok, kivitelezők egy része nincs tisztában azzal, hogy a védett fallakó fecskék fészkeinek eltávolítása, a sarlósfecskék fészek-, és a denevérek lakóüregeinek megszüntetése engedélyköteles.

Levert molnárfecske fészkek a madarak tetemeivel (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A vonatkozó jogszabályok egyike (a továbbiakról itt olvashat >>):

A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és
bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló
348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.

Az 5. § -ban találhatóak a felújításokra vonatkozó előírások:

(2) A védelemben részesülő állatfaj egyede által lakó-, élő-, költő-, búvó- vagy pihenőhelyként használt épületrészen külső felújítás vagy karbantartás a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezhető, ha az nem veszélyezteti az egyed élettevékenységét, túlélési vagy szaporodási esélyeit, továbbá fennmaradását. A természetvédelmi hatóság az engedélyben meghatározza a tevékenység végzésének feltételeit.

 

A jogszabályok ismeretének hiánya vagy a nemtörődömség szomorú következménye, hogy a fészkeket, a fészek- és lakóüregeket törvénysértő és embertelen módon, állatkínzást is megvalósítva, a szaporodási időszakban, az állatokkal együtt semmisítik meg. Vannak olyan visszatérő esetek és helyszínek (például a dél-balatoni vasútállomások), ahonnan évről évre kapunk lakossági bejelentéseket a lakott fecskefészkek leveréséről.

Molnárfecskék levert fészkeinek nyoma eresz alatt (Fotó: Orbán Zoltán). Levert molnárfecske fészek maradványai a madarak tetemeivel (Fotó: Orbán Zoltán).
Levert molnárfecske fészek maradványai a madarak tetemeivel (Fotó: Orbán Zoltán).
A költési időszakban levert fecskefészkek nem csak a potenciális
költőhelyeket semmisítik meg, de elpusztítják a következő
fecske generáció alapját jelentő tojásokat, a fejlődő
fiókákat és akár a kotló madarakat
is (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Ezek a cselekmények nem csak a törvény betűjébe ütköznek, de ellentétesek a józan ész, jól felfogott érdekeink, egészségvédelmünk szempontjából is. A fecskék, sarlósfecskék és denevérek ugyanis a legfontosabb szúnyogfogyasztó állatok közé tartoznak, melyek ingyen és biológiai úton szabályozzák a csípő szúnyogok állományát. Ha megsemmisítjük ezeknek a légivadászoknak a szaporodó- és élőhelyeit, akkor sokszorosára nő a sajnálatos módon idegmérgek alkalmazására építő kémiai szúnyogirtás iránti igény, ami nem csak környezetromboló, de drága is (részletek >>).

A füsti fecske állományának alakulása Magyarországon 1999-2011 között (Forrás: mmm.mme.hu)
A molnárfecske állományának alakulása Magyarországon 1999-2011 között (Forrás: mmm.mme.hu)
Mindkét sárfészket építő, gyakorlatilag kizárólag lakott területeken
vagy emberi építményeken fészkelő fecskefajunk hazai
állománya csökkenő tendenciát mutat az elmúlt
több mint egy évtized adatai alapján
(Forrás: mmm.mme.hu).

 

Az afrikai telelőterületeikről a napokban haza induló fecskék és denevérek védelmével kapcsolatban a legfontosabb következő feladat a területileg illetékes zöldhatósági engedélyek igénylése, majd ezek birtokában: 

  • a fecskefészkek eltávolítása március 31-ig,
  • denevérek eltávolítása a lakóüregekből április 1-31. és augusztus 15-október 31. között.

Az érintettek figyelmét szeretnénk felhívni arra, hogy a zöldhatóságnak az engedélyek kiadására időre van szüksége, ezért a kérelmeket időben, lehetőleg még februárban nyújtsák be!

 

Fecske- és denevérbarát falfelújítási lehetőségek
A hatósági engedélyek birtokában, a szaporodási időszak előtt vagy után eltávolított, megszüntetett fészkelőhelyekkel még csak a törvényi rendelkezéseknek tettünk eleget.

A felelős lakástulajdonosok, kivitelezők figyelmébe szeretnénk ajánlani azokat az egyszerű és olcsó megoldásokat, melyekkel az épületfelújítások, a szigetelési munkálatok természetkímélő módon végezhetők el (ezekre egyébként a zöldhatóság az engedélyek kiadásakor kötelezheti is a kérelmezőt):

 

Kapcsolódó oldalak

 

 

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...