Elvesztettük a legnagyobb harkályunkat?

A madarak éve kapcsán mostani cikkünkben a császárharkály kálváriáját mutatjuk be, talán sokan nem hallottak még erről a fajról, története azonban rendkívül érdekes. Keresésére már több expedíciót is indítottak, sajnos sikertelenül.

Valósághű festmény Tomasz Cofta “ecsetéből”.

A dinoszauruszok eltűnése óta most zajlik bolygónkon a legnagyobb kihalási hullám. Évi 1-2 faj kihalása teljesen természetes lenne, az emberi tevékenység hatására azonban jelenleg körülbelül napi 10 faj tűnik el a Föld színéről.

A császárharkály a Föld legnagyobb testű harkálya volt (55-60 cm). Viszonylag elterjedt volt  Mexikó zárt erdőségeiben, de 1956-óta egyetlen példányt sem láttak. A költőpároknak 26 km2 érintetlen erdőterületre volt szükségük, míg a költési időn kívül összeverődött csapatoknak még nagyobb, 98 km2 erdő kellett ahhoz, hogy elegendő táplálékot találjanak. Mivel ilyen nagy összefüggő és háborítatlan erdőségek nem nagyon akadnak már, ezért kevés az esély arra, hogy akár egy kisebb populáció is fennmaradhatott.  


A Sierra Madre, a császárharkály egykori élőhelye (Fotó: Jacob Maentz).

Ugyan már indítottak több expedíciót is a faj keresésére, a fennmaradt zárt erdőségekben drogkereskedők marihuána és mákültetvényei bújnak meg. Mivel ezeket a területeket fegyverrel őrzik, megközelítésük nem biztonságos, így ha él is még 1-2 példány, sajnos a madártani kutatók szeme elől rejtve maradnak.


1953.Sierra Madre - első expedíció. A kidőlt fán néhány másodperccel
a kép készítése előtt 3 császárharkály táplálkozott. 
(Fotó: Tim Gallagher).

A császárharkályok már a korábban is szerepeltek a helyi lakosok vadászati listáján, ezt még egész jól kiheverte az állomány. Egyes törzsek gyógyszerként használták a fajt, mások ínyencségnek tekintették a fiókákat, több törzsnél pedig rituálék fontos kiegészítői voltak a tollak és csőrök.


Dél-Amerikai indián (Forrás: survivalinternational.org).

A faj állománya akkor omlott össze, amikor az 50-es években a fakitermelő cégek mérget adtak a helyi lakosoknak, hogy a harkályok táplálkozófáit lekenjék vele. Természetesen a faanyag védelmében ez semmit nem ért, hiszen a harkályok kizárólag a korhadó, beteg fákon kutattak lárvák után, és ezekbe is vájták fészküket. A mérgezés azonban elképesztően sikeresnek bizonyult, hiszen egyszerre nagyobb csapatokat is ki tudtak irtani.


Fakitermelés Dél-Amerikában (Forrás: WWF).

Az elkövetkező évtizedek során az erdőben folyamatos fakitermelés folyt, a zárt erdőségek felszakadoztak, az öreg fák szépen lassan eltűntek. Amint a császárharkály egyre ritkábbá vált, egyre többen lőttek rá, csak hogy közelről megfigyelhessék ezt a soha nem látott madarat – ezzel is gyorsítva a faj eltűnését.


Az egyetlen videó a fajról 1956-ból
(Forrás: Dr. William L. Rhein, Macaulay Library, Cornell Lab of Ornithology).

A fajról fennmaradt 160 múzeumi kitömött példány és egy amatőr film 1956-ból ami pár másodpercben bemutatja a faj mozgását egy fatörzsön.


Császárharkály pár Julie Zickefoose által (Forrás:juliezickefoose.blogspot.hu).

Göcző Gabriella

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...