Elkészült a kék vércse európai fajmegőrzési terve

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) – a BirdLife International felkérésére - a 2009-ben zárult kék vércse védelmi LIFE program eredményeire támaszkodva elkészítette az európai kék vércse állomány megőrzésére irányuló akciótervet.

 

Amennyiben a dokumentumban foglaltak megvalósulnak, az elősegítheti, hogy a faj a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján a jelenlegi „mérsékelten veszélyeztetett” kategóriából „nem veszélyeztetett” kategóriába kerüljön. A kék vércse világállománya a 70-es évektől napjainkra mintegy 30 százalékkal esett vissza. Az Európai Unióban és Szerbiában jelenleg mintegy 2.500 pár költ, a tervek szerint ezt a számot 3.500-ra növelik 2015-re.

Hogy megállítsák a populáció csökkenését, az elmúlt években többek között mesterséges költőládákat helyeztek ki az élőhelyeken, azonban a végső feladat, hogy a kék vércsék természetes körülmények között szaporodjanak. Ambiciózus cél, hogy 2020-ra újra legalább 2 ezer pár költsön „természetes” fészkekben a mesterségek telepek helyett. A kék vércse állomány drasztikus visszaesése elsősorban a fészkelő- és táplálkozó területek csökkenésének, leromlásának következménye. A szakemberek az egyre iparszerűbb mezőgazdaság következményeit, ezen belül is a nagyfokú vegyszerhasználatot tartják kiemelt problémának.

A kék vércse az unióban és a mediterrán térségben védett, de sajnos költőterületének keleti felében (például Ukrajnában) és vonulása során (például Cipruson) még a közelmúltban  is tapasztalták nagy arányú lelövését. Az állomány fenntartásához hozzátartozik hogy mérsékeljük az áramütések kockázatát, illetve a küzdjünk az orvvadászat ellen.

A kék vércse közepes méretű ragadozó madár, elsősorban gerinctelenekkel, kétéltűekkel és apró emlősökkel táplálkozik ezért emberi szemszögből kifejezetten hasznos. Leginkább sík, fás sztyeppéken, illetve mezőgazdasági művelés alatt álló területeken fordul elő. Jellemzően csoportokban él, nem csak a szaporodási időszakban, de azon kívül is. Költésre más fajok, pl. a vetési varjú elhagyott fészkeit használja. Az Európai Unióban a faj legfontosabb stabil fészkelő helye a Kárpát-medence és Románia keleti része, de egy kisebb populáció Észak-Olaszországban is költ.


A dokumentum angol nyelven elérhető itt >>


 

A fenti  kis képen kék vércse látható
(fotó: MME archívum / Orbán Zoltán)

 

 

 

 Az MME honlapjának fejlesztése az Európai Unió
támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával
valósult meg a TÁMOP-2.5.1-07/1-2008-0098 projekt
keretében

 

 

 

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...