Elkészült az áramütött madarak éves összesített hatósági bejelentése

Az MME 2018 óta a saját aktivistái mellett az erre a célra kidolgozott elektronikus űrlapon keresztül a lakosságot is bevonva gyűjti a madár áramütéses és vezetéknek ütközéses eseteket.

A madár áramütési és vezetéknek ütközési eseteket bejelentő elektronikus űrlap itt érhető el: https://goo.gl/forms/6XAOTzJCXP8pA1yt2   (okostelefonon is kitölthető és beküldhető)!

Köszönjük, ha a folyamatosan beküldhető esetbejelentésekkel ön is hozzájárul a legveszélyesebb vezetékszakaszok felderítéséhez!

A felhívás eredménye

A 72 lakossági és 367 nemzeti parki és civil szakembertől származó bejelentés 41 beazonosított madár- és 2 emlősfaj, valamint további 9 nem meghatározható madár adatát tartalmazza, közülük  501 állat áramütés, 21 pedig vezetéknek ütközés következtében pusztult el. Az esetek az elektromos szabadvezeték-hálózat okozta probléma számos különösen aggasztó vonatkozására is rávilágítanak:

• a balesetet szenvedett madárfajok közül 11 a legmagasabb, fokozottan védett kategóriába tartozik: 160 fehér gólya; 6 szalakóta; 3-3 parlagi sas és gyöngybagoly; 2 túzok; 1-1 fekete gólya, halászsas, rétisas, kígyászölyv, vándorsólyom és kuvik;
• az esetek 53,73%-át mindössze 3 madárfaj: a fehér gólya (160 példány [31,37%]), az egerészölyv (64 pld. [12,55%]) és a vörös vércse (50 pld. [9,80%]) szolgáltatja, ami ezeknél a fajoknál – figyelembe véve a vezetékhálózaton átlag 170 ezerre becsült éves országos madárelhullást – már felveti az állományszintű pusztítás mértékét;
• a balesetet szenvedett madarak között egy jeladós túzok, szlovák, osztrák, német, szlovén és lengyel gyűrűs fehér gólyák, cseh gyűrűs vörös vércsék is voltak, ami a nemzetközi felelősségünket is jelzi.

A 2020-ban feltárt madárpusztulások kapcsán az egyes áramszolgáltatók és üzemeltetők különböző mértékben érintettek:

• az E-ON Hungária Zrt. hálózatán a mostani jelentés alapján 248 (66,8%) állat pusztult el, az esetek 8 jelentős madárpusztulással érintett, valamint 61 fokozottan védett faj egyedét érintő helyszínre vonatkoznak, ahol a jogszabályok szerint a szükséges madárbarát átalakításokat kötelező megtenni;
• ugyanez az ELMŰ és ÉMÁSZ Hálózati Kft. hálózatai esetén 58 elhullott állat [15,6%] 10 jelentős pusztulást okozó, ill. további 35, fokozottan védett faj egyedét érintő helyszínen;
• az MVM DÉMÁSZ Áramhálózati Zrt. szolgáltatási területén pedig 64 elhullott állat [17,3%] 1 jelentős pusztulást okozó, ill. további 30, fokozottan védett faj egyedét érintő helyszínen;
• a Kiskunságban talált, vasúti felsővezetéknek ütközött túzok kapcsán pedig a MÁV az illetékes.

A vezetékhálózat okozta problémakör

Az elektromos szabadvezetékeknek történő ütközés, illetve a villanyoszlopok fejszerkezetének hagyományos, a madárvédelem szempontjából kockázatot jelentő kialakítása miatti áramütés régóta ismert, és világviszonylatban is az egyik legjelentősebb veszélyeztető tényező a madárfajok védelmében. Magyarországon a madarakat a veréb mérettől a gólyákig és a túzokig fenyegető kis- és középfeszültségű, valamint a vasúti elektromos szabadvezeték-hálózat közel százezer km hosszúságú és több mint egymillió oszlopot számlál!

Az áramütött madarak valós számát a rendkívüli hosszúságú hálózat rendszeres ellenőrizhetetlensége mellett azért is nehéz pontosan megbecsülni, mert a balesetet szenvedett állatok maradványai már órák-napok alatt eltűnnek az oszlopok alól. Az MME sok évtizedes munkája és tapasztalatai alapján, ezeket a körülményeket figyelembe véve, három becslési értéket állapít meg a madárpusztulások kapcsán. E szerint minimum 30 000, középértéken 170 000, maximum akár 500 000 elpusztult madárról lehet szó évente. A legvalószínűbb szám 200-300 000 példány között lehet, melynek közvetlen természetvédelmi kár értéke több milliárd forint (a becslési táblázat és a kapott számadatok magyarázata az alábbi kiadvány 21. oldalán található).

 Az MME a probléma kezelése érdekében készítette el ezt
a részletes tanulmányt is – letöltéshez katt a képre
vagy ide >>

A természetvédelmi kár mellett természetesen minden esetben számolni kell a közvetlen gazdasági kárral is, hiszen az elpusztult madarak által el nem fogyasztott mezőgazdasági kártevők okozta terményveszteség, illetve az ellenük történő vegyszeres védekezés költsége is elérheti a százmillió forintos nagyságrendet.

A probléma kezelésére számos közös erőfeszítést tettünk az Akadálymentes Égbolt Megállapodás aláíróival, természetvédelmi célú projektek sora célzott meg átépítéseket, amelyek eredményei országos léptékben érzékelhetők. Eddig összesen legalább 83000 oszlop kapott valamilyen madárvédelmi kezelést a középfeszültségű hálózaton, de ezek egy része csak ideiglenes megoldást jelent.

Egyesületünk 2008 óta aktívan igyekszik formálni a jövő hálózatának madárbarát kialakítását is, és mostanára körvonalazódott az új létesítésű szakaszok esetén alkalmazandó hosszú távú megoldások köre.

Mindezek terjedése azonban nem olyan gyors, mint szeretnénk (eddig országosan közel 2500 oszlop), ezért is kérjük a megállapodás feleit a korábbiaknál nagyobb felelősségvállalásra, a szolgáltatókat pedig külön is, hogy a régi hálózatok rekonstrukciója esetén is a lehető legnagyobb mértékben alkalmazzák az új megoldásokat.

A madarak vezetéknek ütközését ilyen, szélben pörgő "reflektorokkal" is
csökkenteni lehet (videó: Orbán Zoltán)

Földbe süllyesztett elektromos hálózati szakasz kapcsolószekrénye Apaj térségében
- bár ez a megoldás a legdrágább, így az áramütés és az ütközés okozta
madárpusztulások is megszüntethetők (fotó: Orbán Zoltán)

A témáról részletesebben is tájékozódhat a honlapunkon itt >>

Az MME évente elkészített összesítéseinek célja kettős. Egyrészt a lakosság mind szélesebb körének bevonása a madarak áramütésével kapcsolatos adatszolgáltatásba. Másrészt az így beérkező, mind pontosabb adatok alapján a hatóságok és az áramszolgáltatók rendszeres tájékoztatása a problémás vezetékszakaszokról és oszlopokról annak érdekében, hogy ezeket záros határidőn belül madárbaráttá alakítsák.

Solt Szabolcs