Egy "üres" parlagisas-fészek élete

A sokórányi felvétel átnézésekor (a mostani összeállítás a január-július közötti időszakot öleli fel) derült ki, hogy egy jó élőhelyen lévő fészek milyen sok madárlátogatót vonz. Ezek többsége fészekalbérletet keres, vagy azért, mert ez így kényelmeseb, mint sajátot építeni, vagy pedig azért, mert nem épít saját fészket. Vannak azután táplálékot vagy potya fészekanyagot keresők, illetve a pusztán csak kíváncsiskodók.

Kerecsensólyom
Honfoglaló őseink turulmadara a többi sólyomalakúhoz hasonlóan nem épít saját fészket (ami meglehetősen furcsa hozzáállás egy madártól), szaporodásához más fajok: sasok, ölyvek, varjak és a szarka, fekete és fehér gólya üres fészkeire szorul. Éppen ezért a kék vércse, a vörös vércse, az erdei fülesbagoly és a kabasólyom mellett a kerecsensólyom védelme szempontjából is nélkülözhetetlen, hogy az elmúlt alig több mint két évtizedben majdnem teljesen kiirtott vetési varjak kolóniáit (állománycsökkenésük mintegy 93%-os!) hagyjuk megerősödni. A költési időszak kezdetén a kerecsensólymok is felkeresik az élőhelyükön fellelhető fészkeket, és ha döntöttek, akkor a kiválasztott tojásrakóhelyet felsőbbrendű röpképességüket kihasználva akár a sasok elüldözésével is képesek megvédeni.

Felderítést végző kerecsensólyom a bekamerázott parlagi sas fészeknél (Fotó: MME archívum).

A kerecsen végül nem a parlagisas-fészket választotta, hanem szinte bizonyosan azon költőládák egyikébe költözött, melyben a védelmi programnak köszönhetően a hazai állomány jó 70%-a fészkel.

A természetes gallyfészkeknél jóval stabilabb mesterséges költőládák a nagyfeszültségű elektromos hálózat fém tartóoszlopainak biztonságában várják a kerecseneket (Fotó: Orbán Zoltán).

Szarka
A felvételeken feltűnik a nagy termetű sasok egyik fontos állományszabályozója, a szarka is. Természetesen ez a kisebb termetű faj nem a felnőtt madarakra jelent veszélyt, hanem fészekragadozóként a nem kellően védett vagy magára hagyott tojásokra. A kotló madárpárok egyik legfontosabb feladata éppen ezért a folyamatos figyelem és a fészekalj védelme. Amennyiben ezt elhanyagolják, akkor nem csak a varjúfélék, de akár más ragadozók is zsákmányul ejthetik akár a legnagyobb sasok tojásait és kis fiókáit.

Ez a viselkedés talán visszatetszést kelt egyesekben, tény azonban, hogy a természetes biológiai rendszerekben a fészekragadozók szerepe alapvető fontosságú, mert egyedül ezek képesek kordában tartani a méretük és erejük miatt felnőtt korban már "legyőzhetetlen" fajokat (illetve egymást is, a varjak a szarkát és fordítva). Tudnunk kell azonban róluk azt is, hogy táplálékuk töredékét teszik csak ki a tojások és a fiókák, többnyire mezőgazdasági kártevő rovarokat szedegetnek a talajról, és a lakott területeken - amennyiben mi ezt nem tesszük teljesen élhetetlenné számukra - nem irtják ki az énekesmadarakat (részletek >>) sem.  

A rendkívül intelligens és bizalmatlan szarka többszöri megjelenése és ténykedése a fészeknél technikai jellegű visszajelzést is szolgáltat a kutatóknak - azt jelzi, hogy a fészekkamera ezen a helyszínen sem zavarja a madarakat, hiszen akkor azok le sem szállnának, illetve azonnal továbbrepülnének. Ezzel szemben szinte az összes madár hosszabb időt tölt magát mit sem zavartatva a kamera látóterében, ami jó előjel a következő tavaszra.

Kicsit túl korán kíváncsiskodó szarka - ebben a fészekben még nem kezdődött el a költés.

Egerészölyv
A sasok által idén nem használt fészek történetének vitathatatlan főszereplői a 2012-es év madarai, az egerészölyvek voltak. A januártól-júniusig tartó időszak egészében meg-megjelentek a fészeknél, így a kamerának köszönhetően belepillanthatunk életük legrejtettebb pillanataiba is. Ezek közül talán azok a részek a legizgalmasabbak, amikor a párba álló madarakat egy harmadik ölyv megpróbálja szétválasztani. Ezt követően az együtt maradó pár nekilát a fészek tatarozásának, bár végül nem költenek itt.

Ez a viselkedés nem számít különlegesnek, ugyanis a ragadozó madarakra jellemző, hogy a területükön több váltófészket is használnak. Ezeknek nagy szerepe lehet a párválasztásban is, mivel a fészekre érkezés, az itt végzett rituális üdvözlő mozdulatok (pl. a termetesebb tojó párzásra kész lekuporodása, behódolása, amit a videón is láthatunk) és teendők (fészekanyag hordása és ajándékozása) nélkülözhetetlen része az udvarlásnak és a pár közötti kapcsolat kialakulásának, megszilárdulásának. 

Potenciális párját hívó egerészölyv az "üres" parlagisas-fészekben.

 

Harcoló ölyvek a fészekben.

 

A legizgalmasabb jelenetekben részesei lehetünk az egerészölyvek rituális udvarló és a fészeképítő viselkedésének.

Seregély és mezei verebek
Rövid időre feltűnik a képeken egy seregély is, ami természetesen nem a sas fészkét, hanem a fészkes nyárfát szemelhette ki, hiszen egyik legfontosabb pusztai fészkelőhelyeit ez a fafaj, pontosabban az ezekben található üres harkályodúk képezik.

A felvételeken szinte folyamatosan látni lehet a parlagisas-fészek idei egyedüli fészkelőit, a mezei verebeket is, melyek számára a fészek alapjának sűrű ágrengetege ideális búvó- és fészkelőhelyt jelent. A verebek ilyen jellegű viselkedése általánosnak tekinthető, elég költési időszakban felpillantanunk az oszlop vagy a kémény magasában épült fehérgólya-fészekre és máris láthatjuk ezeket a kis "albérlőket".

Seregély (fent) és mezei verebek (jobb alsó sarok) a sasfészeknél.

Tőkés réce
Hiába olvashatunk a szakirodalmakban arról, hogy a tőkés réce gyakran költözik sasok, ölyvek, gólyák és gémfélék fészkébe, sokkal nagyobb élményt jelent, ha ezt láthatjuk is. A parlagisasfészek-webkamera ráadásul egy másik irodalmi tényt, az összetojást is rögzítette - amikor több madár tojja tojásait ugyan abba a fészekbe.  Ráadásul azt is láthatjuk, hogy a két tojó miként viselkedik egymás közelségében egy ilyen intim helyzetben.

A videó "főszereplői" címére törekvő egerészölyvek a tőkés récékkel kapcsolatban is feltűnnek. Látni fogjuk, hogy a kotló kacsa többször is kénytelen leugrani a fészekről a kíváncsiskodó vagy éppen fészekanyagot hozó ölyv miatt. A felvételek alapján valószínűsíthető, hogy a tojások végül nem keltek ki, hanem a költés a folyamatos zaklatás miatt megsemmisült.

Az első tőkésréce-vendég a fészeknél, ...

 

... majd már kotlás közben.

 

A legizgalmasabb rész, amikor feltűnik egy másik tojó is.

 

A kotló récék élete meglehetősen zaklatott volt az "üressége" miatt rendkívül népszerű sasfészeknél; itt egy vörös vércse (a bal oldalon, a fészek egyik alapi ágánál), ...

... illetve a folyton visszatérő egerészölyv látható.

 

A tojásokról folyton leugrasztott réce távollétéből a szarka profitált.

 

A felvételeken nem látszik teljesen tisztán, hogy mi történik, mindenesetre úgy tűnik, hogy a réce tojó egy kikelt vagy feltört tojás héját viszi ki a csőrében a fészekből.

Vörös vércse
A kerecsensólyomhoz hasonlóan saját fészket nem építő vörös vércsék is feltűnnek a fészeknél és megörvendeztetnek bennünket bohókásnak tűnő, bókoló és ugráló udvarló mozgásuk látványával. A vércsék május 8-án végül letojtak, azonban a nagy "forgalomnak" köszönhetően az ő költésük is megsemmisült.

A kamera a vörös vércsék udvarlásának több ...

 

... mozzanatát is megörökítette.

 

Örvös galamb
Az utolsó képsorokon megjelenő örvösgalamb-pár valószínűleg csak kíváncsiságból kukkantott be a sasfészekbe, mivel ezek a madarak többnyire saját gallyfészket építenek és ehhez nem használnak tollat (az egyik madár többször is kíváncsian csipkedi a tőkés réce tollfészkét, ami mintha a második récefészek lenne).

Örvös galambok a sasfészekbe épült récefészeknél (Fotók: MME archívum).

 

11 perces összeállítás a 2013. január-június között zajló eseményekről   (Videó: Kiss Ágnes - Természetfilm.hu Tudományos Filmműhely).

Természetvédelmi vonatkozások
Bár az eredeti célt idén nem sikerül elérni, hiszen a bekamerázott fészekben nem parlagi sasok költöttek, a felvételek elemzése nem csak érdekes, de faj- és területvédelmi szempontból is rendkívül fontos információkat szolgáltat. Ezek között az egyik legfontosabb annak igazolása, hogy a legtöbb ragadozómadár-faj élőhelyét jelentő sík vidéki területeken milyen nagy keletje van a jó fészkelőhelyeknek. Ehhez mindenekelőtt a hagyásfák, erdőfoltok és mezővédő erdősávok védelmére (gondoljunk csak az utóbbi évtizedben elharapózó falopásos esetekre) és pótlására van szükség. Nem véletlen, hogy a 2012-2016 között az MME koordinálásában zajló „A Parlagi sas védelme Magyarországon” (LIFE10NAT/HU/019) LIFE+ projekt keretében a faj egyik legfontosabb élőhelyén tíz felhagyott tanyahelyet vásárolunk meg, hogy az ottani fás-bokros növénytársulásokat megőrizve és bővítve:

• fészkelőhelyet biztosítsunk a védett és fokozottan védett madárfajoknak (pl. az odúköltő szalakótának is);
• illetve a helyi vadásztársaságokkal is együttműködve apróvad menedékeket alakítsunk ki.

Az utóbbi évtizedben elharapózó madármérgezéses esetek hátterében ugyanis gyakran az a tévhit áll, hogy a ragadozó madarak "mindent kiirtanak, ezért nincs apróvad".  Holott ezzel szemben a valóság az, hogy a régiónként valóban alacsony vagy szinte teljesen hiányzó apróvadállomány hátterében elsősorban az élőhelyeket megszüntető nagyüzemi agrárgazdálkodás, illetve a valóban túlszaporodott rókák és vaddisznók állnak.

Végül, de nem utolsó sorban a képek elemzése ismét felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy minden fórumon küzdeni kell a végtelenül barbár és törvénytelen fészekbe puskázások ellen (sörétes fegyverrel alulról belelőnek a ragadozó madarak és varjúfélék fészkeibe), mert ennek szinte soha nem a gyéríthető vagy vadászható (viszont nem itt és nem így), hanem olyan védett és fokozottan védett madárfajok esnek áldozatul, mint: a kerecsen- és kabasólyom, az egerészölyv, a kék és vörös vércse, az erdei fülesbagoly és a vetési varjú.

 

Hívásával 250 Ft-tal támogatja az MME madárvédelmi munkáját. Köszönjük!

 

 

Az MME parlagisas-védelmi programját és mérgezésellenes kampányát az Európai Unió LIFE alapja támogatja (LIFE10NAT/HU/000019). A projektben az MME partnerei: a Hortobágyi, Bükki és Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságok, a Nemzeti Nyomozóiroda, az Országos Magyar Vadászkamara, a Fővárosi és a Jászberényi Állat- és Növénykert, valamint a Természetfilm.hu Egyesület. www.parlagisas.hu

 

Orbán Zoltán

A felső kis képen tőkés récék láthatók
az üres parlagisas-fészekben
(Fotó:MME archívum)