2013-01-15 14:02
2012 őszén iskolánk, a budapesti Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola volt házigazdája a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület „Budapest természeti értékei” című fotókiállításának. Az aulában kiállított művészi igényű képekben a diákok, kollégák, szülők csaknem két hónapon keresztül gyönyörködhettek. Egy – a tárlatot bemutató – biológia órát követően Kecskés Dániel, 11. osztályos tanulónk az alábbi beszámolóval értékelte a látottakat:
Egyik biológia órán az aulában kiállított, fővárosunk védett természeti területeit és értékeit bemutató kiállítás fényképeit tekintettük meg. Az óra elején megtudhattam, hogy hazánkban a védett területeknek alapvetően két fajtája létezik: az országos- illetve a helyi jelentőségű. A Csepel-sziget északi részéről készült fotó kapcsán szóba került az is, hogy Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának feltételeként kialakította a Natura 2000 területeket, ami az EU ökológiai hálózatának a része. Ez a hálózat mind a madár-, mind élőhelyvédelmet magába foglalja. A Háros-sziget kapcsán az is kiderült, hogy vannak olyan területek, amelyek látogatásához előzetes hatósági engedély szükséges. Ez számomra újdonság volt.
Amikor a homoktövis nevű cserje fotójához értünk, tanárunk elmondta, hogy ez egy kétlaki faj, vagyis vannak külön hím- és külön nőnemű példányok. Fővárosunk területén lévő állományának védelme rendkívül szükséges, ami az élőhelyén lévő tájidegen fajok eltávolításával oldható meg leghatékonyabban.
Az állatképek közül a kedvencem a barna ásóbéka volt, amelyről megtudhattam, hogy ennek a békafajnak a legnagyobb az ebihala Magyarországon. A telet a talajban tölti, így vészeli át a hideget. Másik kedvencemmel, a méhbangóval kapcsolatban egy szintén érdekes információval gazdagodtam, miszerint ezek az orchideák virágjuk alakjával az őket beporzó rovarokat próbálják utánozni. Ennek kapcsán elgondolkodtam, hogy mennyire leleményesek az élőlények.
Szó volt még az orvosi tüdőfűről, amelyet, mint az a nevében is benne van, orvosi célokra is használnak; a kutyatejszenderről, amelynek hernyója főként a kutyatejféléken él; a dankasirályról, és velük kapcsolatban arról, hogy télen a Dunán átívelő hidakról látható példányok északról érkeznek hazánkba, a nálunk fészkelők a telet a mediterrán éghajlatú országokban töltik.
Végezetül a Merzse-mocsárról készült fotókat néztük meg, ami egy maradványmocsár Budapesten. Egyes években – ahogy ez 2012-ben is történt – teljesen kiszárad, máskor pedig több-kevesebb víz tölti ki a medrét.
A fotók és az őket bemutató biológia óra nekem nagyon tetszett, több új ismerettel gazdagodtam, a tanár úr pedig végig fenn tudta tartani a figyelmemet.
 |
| Kiállítás (Fotó:Stenzinger Attila) |
 |
 |
 |
Kecskés Dániel
A fenti kis képen a rendhagyó biológia óra látható (Fotó: Stenzinger Attila)
