A tövisszúró gébics az év madara 2006-ban

Idén a tövisszúró gébicset választotta a Magyar Madártani Egyesület az év madarának, amelyet a madárvédők világszervezete, a BirdLife International bizonytalan jövőjű madárfajnak ítélt Európában.


Fotó: Máté Bence

A gyászos nyugat-európai adatok mellett Magyarországon még igen jelentős állomány, mintegy 600 000 pár tövisszúró gébics található, ami az Európai Unióban élő állomány 30%-a. Ez is azt bizonyítja, hogy Magyarország páratlan természeti értékekkel gazdagította az uniót, amelynek megőrzéséért most már a közösség előtt is felelősséget vállaltunk.

A régebbi tagországokban a gébicsek és számos más, agrárterülethez kötődő faj eltűnéséhez nagyban hozzájárult az EU földalapú agrártámogatása, amely még a kedvezőtlen adottságú területeken is intenzív gazdálkodásra ösztönözte a földtulajdonosokat, illetve földhasználókat.
A vegyszerezéssel lassan elfogyott a gébicsek rovartápláléka, a bokrok, sövények, fasorok felszámolásával pedig eltűnt a fészkelőhelye is.

A Magyar Madártani Egyesület bízik abban, hogy az agrárkörnyezetgazdálkodási és vidékfejlesztési források elosztásánál a magyarországi döntéshozók tekintettel lesznek arra, hogy hazánkban Európában egyedülálló természeti értékek, rendkívül gazdag állat- és növényvilág található, amely megőrzésének egyik záloga a természetkímélő gazdálkodási módok alkalmazása.

Háttér:

A tövisszúró gébics a verébnél valamivel nagyobb madár, vaskos, a végén kampós csőrrel. A kiszínezett hímet hamuszürke fejtetője, a szemén áthúzódó széles fekete csík és gesztenyebarna háta jellemzik. Torka fehér, oldalain rózsás árnyalat látszik.

A tövisszúró gébics hazánkban még viszonylag gyakori, galagonyával, vadrózsával benőtt domboldalakon, bokorsorban, folyóárterek szegélyein, öreg temetőkben találkozhatunk vele. Jellegzetes vártamadár, mindig valamilyen kiemelkedő ponton üldögél, könnyű észrevenni.

Későn, csak április utolsó, május első napjaiban érkezik Afrika felől, ebben az időszakban lehet hallani az udvarló hímek viszonylag halk, de rendkívül sok utánzást tartalmazó énekét.

A párok évente egyszer, májusban költenek, de az elpusztult fészekaljat pótolják. A fészket a tojó alacsonyan, többnyire tüskés bokorban, 4-6 nap alatt építi. Az 5-7 tojáson egyedül kotlik, de időről-időre elhagyja a fészket, hogy eleséget keressen. Néha párja is eteti. A fiókák 14-16 nap alatt kelnek ki, és ugyanennyi idő alatt el is hagyják a fészket. Mindkét szülő eteti őket.

A tövisszúró gébics tápláléka főként rovarokból áll, de néha apró gerinceseket is fog. Zsákmányát gyakran tövisre tűzi. Őszi vonulása augusztusban indul, először az öreg madarak repülnek dél felé, fiatalokkal még néha október elején is találkozhatunk.

Gyakorlati védelmét elsősorban élőhelyének biztosítása, a bokrosok, bokorsávok védelme és telepítése jelenti.

Schmidt Egon


További információ:
A Tövisszúró gébics hangja WMA formátum - 1,24 MB | MP3 formátum - 1,23 MB

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...