A madárvonulás rejtélyei

A madárgyűrűzési Központ vezetője, Karcza Zsolt mesél a madárvonulás rejtélyeiről 2007. március 26-án, hétfőn 17,00 órától a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Galériájában (Budapest, I. Fő utca 44-50., földszint).


Fotó: Máté Bence

Az előadásból megismerhetik a madárvonulás kialakulásának történetét és típusait, a vonulási útvonalak rendszerét, a vonulás időzítését, azt, hogy hogyan tájékozódnak a madarak, milyen viszonyban áll egymással az időjárás és madárvonulás, s megismerkedhetnek a madárvonulás kutatási módszereivel.

Madárvonulás. Kontinenseken átívelő, lenyűgöző természeti jelenség akár egy törékeny, aprócska füstifecskét, akár egy fehér gólyát nézünk, amelyek egyaránt közel nyolcezer kilométert tesznek meg ősszel és tavasszal. Az egyes madarak teljesítményét nézve önmagában is ámulatba ejtő teljesítmény, de ha globálisan, tömegességét is figyelembe véve szemléljük, talán a földi élet egyik legkáprázatosabb jelensége.

A földművelő, vadászó ember mindig nagy figyelemmel kísérte a madárvonulást, az egyes madarak tömeges megjelenését, vagy eltűnését, sokszor ehhez igazította egyes tevékenységei idejét. Évszázados megfigyeléseiből alakultak ki az első elképzelések, elméletek a madarak e szezonális viselkedésének magyarázatára. Ezek egy része ma már nem állja meg a helyét, mert bár a megfigyelés helyes volt, a levont következtetés távol állt a valóságtól. Így például a vörösbegyhez hasonlóan vöröses árnyalatú kerti rozsdafarkú Görögországból eltűnik ősszel, mivel európai állománya a Szaharától délre vonul, ezzel egy időben viszont a vörösbegy tömegesen jelenik meg, s telel a Földközi-tenger partvidékén. Arisztotelész ezért arra a megállapításra jutott, hogy a kerti rozsdafarkú télen vörösbeggyé változik.

Ma már könnyebb a dolgunk, tényekre támaszkodhatunk, hiszen a madárvonulás kísérletes vizsgálatának bevezetése óta óriási mennyiségű adat és eredmény született a témában. Olyan kérdések megválaszolása volt a cél, mint a vonuló és telelőhelyek minél pontosabb behatárolása, a vonulás időzítése, a navigáció, valamint a repüléshez és a vonuláshoz szükséges energiafelhasználás és -raktározás mechanizmusa.

Századunkban is újabb és újabb aktuális kérdéseket vet föl a madárvonulás. A jelenség részleteinek egyre kifinomultabb módszerekkel történő kutatása és leírása mellett előtérbe került a természetvédelmi problémák felderítése és kezelése, valamint a globális klímaváltozás hatásainak vizsgálata. Nagy lendületet vett az utóbbi években a madarak és a madárvonulás szerepének tanulmányozása a paraziták, kórokozók terjesztésében, különösen a madárinfluenzás esetek egyre nagyobb földrajzi területeken való tömeges megjelenése következtében.

Az előadásból megismerhetik a madárvonulás kialakulásának történetét és típusait, a vonulási útvonalak rendszerét, a vonulás időzítését, azt, hogy hogyan tájékozódnak a madarak, milyen viszonyban áll egymással az időjárás és madárvonulás, s megismerkedhetnek a madárvonulás kutatási módszereivel.

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...