A Szakosztály intenzív felmérési célterülete 2015-ben is a Mátra hegység marad. Az elmúlt évben főként pontszerű előfordulási adatokat gyűjtöttünk; a kétéltűek szaporodóhelyeinek szisztematikus felmérése, amit eddig a Pilisben és a Börzsönyben is elvégeztünk, eddig még nem történt meg. Az ünnepek előtt ennek érdekében végeztünk egy terepi kiszállást.
A kőbánya tavánál (fotó: Patkó László)
A Pilis és a Visegrádi-hegység területén csaknem 140 alkalmas kisvizet derítettünk fel, a Börzsönyben nagyjából 25-öt. Úgy tűnik, a Mátra is viszonylag kevesebb állóvizet tartogat. Ezek a számok valószínűleg két okra vezethetők vissza: egyrészt a Börzsöny és a Mátra nagyobb alapterületű, átlagmagasságú és domborzatilag változatosabb hegységek, amelyeket sokkal inkább uralnak a folyóvizek, patakok, mint a Visegrádi-hegységet. Másrészt valószínű, hogy az erdészetek sem fektetnek annyi energiát a tavak lajstromozásába és fenntartásába, mint a Pilisi Parkerdő Zrt.
A siroki Nyírjes-tó tőzeglápja
A felkeresett tavakat turistatérképen jelöltük ki. Mivel a legjobban ismert mátrai állóvizeket az MME svájci támogatású projektje keretében is vizsgáljuk, elsősorban olyan kisvizek állapotát szerettük volna ellenőrizni, amelyek e projektben nem szerepelnek és más információ sem hozzáférhető róluk. Erre a karácsony előtti, tavasziasan meleg időjárás megfelelő alkalmat biztosított.
Egy ígéretes szaporodóhely
Kiszállásunk tapasztalatai vegyesek. Sokszor bebizonyosodott a kezelés hiánya vagy nem megfelelő volta: egyes tavak teljesen feltöltődtek, másoknál a vízutánpótlást vezették el másfelé. Láttunk bányászati tevékenység által szennyezett patakot, eldózerolt, beszántott víztározót. De sikerült szép és ígéretes peterakó helyeket is listára venni, felhagyott kőbányában képződött tavat, maradvány tőzeglápot, patakok csendesebb szakaszait. Ezeket feltétlenül megéri majd felkeresni tavasszal, a kétéltűek nászidőszakában.
