2020-10-14 12:51
Változik az agrártáj, egyre nagyobbak a szántóföldi táblák, eltűnőben vannak a szegélyélőhelyek, a természetes élőhelyfoltok. A mezőgazdasági természeti sokféleség csökkenése egyre látványosabb. Ezt felismerve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezetői közös állásfoglalást írtak alá az élő rendszerek védelméért. Ennek célja az agrárium jövőjét meghatározó támogatások természetbaráttá tétele.
A mezőgazdasági termelés az elmúlt másfél évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül. Valamennyi mértékadó termelési mutató (kijuttatott anyagok használata, gépesítettség mértéke, terméshozam) meredeken emelkedik. Ennek a fejlődésnek ugyanakkor a természeti rendszereink látják kárát: a mezőgazdasági természeti sokféleség 30 %-kal csökkent 15 év alatt, apróvadfajaink állománya vészesen fogyatkozik, a mezőgazdasági termelés alapjául szolgáló vadon élő és háziasított beporzó rovarfajok állományai is aggasztóan alakulnak (75 %-os csökkenés 30 év alatt). A hazai folyamatokkal azonos tendenciát mutatnak a környező országok környezeti vizsgálatai is, Európa egészének mezőgazdasági élőhelyei vannak veszélyben.
Felismerve az elemi közös érdekeket a mezőgazdasági élőhelyek tekintetében, és annak tudatában, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) alakulása érdemben befolyásolja az agrárium jövőjét, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és az Országos Magyar Vadászkamara állásfoglalást dolgozott ki azon garanciákról, melyek szükségesek, hogy a következő évtizedben a mezőgazdasági természeti sokféleség csökkenése megállítható legyen. A most aláírt, korábban példa nélküli, ágazatokon átívelő összefogás reményt adhat a mezőgazdasági élőhelyeken fenyegető ökológiai válság elkerülésére, az apróvadállományok további csökkenésének megakadályozására és a beporzó rovarok – köztük a házi méh – hazai helyzetének javulására.
