Tavasztól őszig a szürkület fényénél - esetleg nyári éjszakákon sétálva az utcai lámpák körül - gyakran láthatunk vadászó denevéreket. Nincs okunk félni tőlük, hazánkban előforduló 28 fajuk ugyanis mind rovarevő.
Itt a nyári gyümölcsszezon, sorban kerülnek elénk a boltokban a finomabbnál finomabb színes, illatos gyümölcsök. A választásnál figyeljünk a környezetvédelemre is: lehetőleg csak hazai, és környezetbarát módon termesztett gyümölcsöt vegyünk! Most pedig nézzük meg azt is, hogy mi érik ilyenkor a kerteken kívül – erdőn, mezőn!
Bár rovar, sokan kolibrinek nézik és életmódja, megjelenése valóban nem kevésbé különleges, mint e levegőben lebegő, nagy energiaigényüket nektárfogyasztással fedező madaraké.
A lassú folyású vizeket és állóvizeket kedveli, hazánk egyetlen őshonos teknőse. Élőhelyeinek átalakítása mellett a felelőtlen állattartás nyomán a természetbe kerülő idegenhonos teknősfajok is veszélyeztetik állományát.
Április és július között minden évben elérkezik a madárfiókák, őzgidák és más állatkölykök időszaka. Mikor segítsünk, mikor nem szabad beavatkozni? Rengeteg ajánlás, felhívás és tévhit is terjed erről. Az alábbi rövid írással összefoglaló képet szeretnénk nyújtani a témában.
A településeket környező mezőgazdasági területeken tavasz végén, nyár elején színpompás virágkavalkád fogadhat minket. A vetési gyomként számontartott fajok között például rengeteg gyönyörű virágú egynyári növényt találunk.
Nevével ellentétben nem közeli rokona az etetőről jól ismert cinegéknek. Velük ellentétben fészkét nem odúba rakja, a fészeképítés egyik hazai nagymestere.
A telet Afrikában töltő tövisszúró gébics (Lanius collurio) április végén, május elején érkezik vissza hozzánk. Nevét onnan kapta, hogy zsákmányát gyakran bokrok töviseire felszúrva raktározza el.
Akár városi környezetben - parkokban, kertekben - is megfigyelhetünk néhány színes lepkét, ha számukra megfelelő növényeket ültetünk. Lássuk, melyekkel találkozhatunk a leggyakrabban és milyen növényeket ültessünk nekik!