Jellegzetes bóbitájáról könnyen felismerhető, közkedvelt madárfaj. A hazánkban is költő partimadarak közül messze a leggyakoribb. Gyakori fészkelő nedves réteken, szikes területeken, árasztásokon, vizes környezetben lévő szántókon. Mivel részben az agrárkultúrákban is megtalálja életfeltételeit, az extenzív mezőgazdasági környezethez még tudott alkalmazkodni, de a vegyszerek negatívan hatottak állományára. Elterjedési területének legnagyobb részén vonuló. A költést követően nagyobb vizes élőhelyeken gyülekezik, nagyobb csapatokban vonul Nyugat- és Dél-Európa felé, Afrikába is eljut. Az őszi vonulás nagymértékben függ az adott év időjárásától, sok madár csak akkor hagyja el hazánkat, mikor igazán keményre fordul az idő. Tavasszal sokszor már februárban megérkeznek első csapatai, jellemzően seregélyek társaságában. A hideg lehűlések, és éjszakai fagyok ilyenkor sok bíbic pusztulását okozhatják. Költését a legelő állatok és a mezőgazdasági munkák veszélyeztethetik.

Élőhelye, költése:

Eurázsia mérsékelt övi részén szinte mindenütt előfordul, de a hideg és a mediterrán klímán is egyaránt. Nálunk alföldi környezetben jellegzetes költőfaj, de kisebb nyílt jellegű élőhelyeken is megtelepszik. A szikes tavakat övező gyepeken és szántókon, pillangós kultúrákban, nedves réteken fészkel. Fészekgödröt alakít ki, melybe a vízviszonyoktól függően változó mennyiségű növényi anyagot hord. Szinte mindig 4 tarka tojást rak. A kotlás 24 napig tart, mindkét szülő részt vesz benne. A fiókák fészekhagyók, a két szülő védi, vezeti és melegíti őket. Ha veszélyt észlelnek a fiókák lelapulnak, a szülők a levegőben üldözőbe veszik, és addig zaklatják, támadják a ragadozómadarat vagy varjúfélét, amíg el nem hagyja a madarak revírjét. A fiókák öthetes korban lesznek röpképesek. Főleg rovarokat, pókokat, férgeket és puhatestűeket fogyaszt, ezt kiegészíti növényi eredetű táplálékokkal.

Hím bíbic

Fióka bíbic