Túzok
Túzok

Nevek és kódok

Magyar név
Túzok
Tudományos név
Otis tarda
Angol név
Great Bustard
EURING-kód
04460
HURING-kód
OTITAR

Rendszertan

Rend
Darualakúak
Gruiformes
Család
Túzokfélék
Otididae

Testméretek

Testhossz (cm)
75-105
Szárny fesztávolság (cm)
190-260
Hím tömege (g)
6 000-8 500
Tojó tömege (g)
3 800-4 400

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
fokozottan védett
Természetvédelmi érték (Ft)
1 000 000
Vörös lista (globális)
VU – Sebezhető (Vulnerable)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
II. függelék
Bonni Egyezmény
I. függelék
Madárvédelmi Irányelv
I. függelék

Leírás és életmód 

A hazai természetvédelem emblematikus faja, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Körös-Maros Nemzeti Park címerében is ez a faj látható. Hatalmas termetű madár, a kakasok elérhetik akár 16 kg-os testtömeget is, a tyúkok jóval kisebbek. Mivel világszerte veszélyeztetett faj, a viszonylag erős hazai állomány megőrzése a faj egésze szempontjából is kiemelten fontos feladat. A hazai állomány az 1980-as években nagyon megfogyatkozott, de a célzott védelmi intézkedéseknek köszönhetően stabilizálódott. 1975-ben létrehozták a Dévaványai Túzokrezervátumot, ami elsősorban a mentett tojások keltetését, a csibék felnevelését és repatriálását szolgálja. A legfontosabb feladat azonban a túzok élőhelyeinek védelme, a költő- és dürgőhelyek zavartalanságának biztosítása. A túzok élőhelyein körültekintően kell megválasztani vetésszerkezetet, a gépi munkák idejét szabályozni kell, a fészkek helyének kijelölésével pedig védőzónát kell hagyni annak közvetlen környezetében. Repcetáblákkal biztosítani kell, hogy a túzokok a téli időszakban se kezdjenek kóborlásba, hanem a védett területeken belül maradjanak. Megfelelő technológiával csökkenteni kell a vezetékekkel való ütközések miatti pusztulást. A környezetbarát és természetközeli gazdálkodási módokat támogatni kell, a gazdálkodókat is érdekeltté kell tenni a faj védelmében. A túzok a magyar vadászhagyomány egyik kuriózuma volt, szerencsére a vadásztársadalom felől sem nehezedik nyomás a természetvédelemre, a faj fokozottan védett státusza biztosított. A túzoknak kedvező tájhasználat sok más állat és növényfaj számára is hasznos.

Élőhelye, költése:

Az Eurázsiai sztyeppzóna nyílt, füves területeinek ritka, de jellegzetes madara, elterjedési területén belül felaprózódott, elszigetelt állományai alakultak ki. A füves puszták jelentették eredeti élőhelyét, de az extenzíven művelt mezőgazdasági területekhez is tudott alkalmazkodni. Tavasszal látványos dürgés közben alakulnak ki a párok. Az elmúlt évszázadok vadászatai során a kakasok jelentős részét lelőtték, ennek következtében a túzok poligámmá vált. Egyszerű fészke mindössze egy talajmélyedés, amit legtöbbször a mezőgazdasági kultúra és a gyep határán alakít ki. Fészekalja mindössze 1-3 tojásból áll. Ha a fészekalj megsemmisül, pótköltésbe kezdhet. A csibék 25-28 nap alatt kelnek ki. A fiókák fészekhagyóak, az első időszakban a tyúk segíti táplálkozásukat, később teljesen önállóan keresik élelmüket. A túzok későn, 4-6 éves korában válik ivaréretté. Táplálékában állati és növényi eredetű elemek is találhatók, magvak, levelek, ízeltlábúak és kisemlősök is szerepelnek étlapján. Télen sokszor az őzekhez csapódik, a hó alól kikapart repcét, lucernát fogyasztja. A fiókák eleinte főleg rovarokat esznek, később egyre jelentősebb lesz zöldfogyasztásuk.


Hím túzok


Tojó túzok


Túzok fióka

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai állománya 1 200 - 1 645 egyed közötti (2003-2012) és növekedést mutat (2003-2012).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Előfordulási időszak: állandó


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térkép

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

Kapcsolódó linkek 

A túzok védelme Magyarországon >>

2014 év madara – a túzok >>

Természetvédelmi kezelés / Túzoka >>
oldal a termeszetvedelmikezeles.hu honlapon

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Magyarország madarai: Túzok. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-otitar Letöltés dátuma: 2024-10-14