Füsti fecske
Füsti fecske

Nevek és kódok

Magyar név
Füsti fecske
Tudományos név
Hirundo rustica
Angol név
Barn Swallow
EURING-kód
09920
HURING-kód
HIRRUS

Rendszertan

Rend
Verébalakúak
Passeriformes
Család
Fecskefélék
Hirundinidae

Testméretek

Testhossz (cm)
17-19
Szárny fesztávolság (cm)
32-34
Hím tömege (g)
16-22
Tojó tömege (g)
16-22

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
védett
Természetvédelmi érték (Ft)
50 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
II. függelék

Leírás és életmód 

A legbizalmasabb fecskefaj, kötődik az emberhez. A farka mélyen villás. Épületeken költ. Vonuló, az európai állomány a telet Afrikában tölti. Szinte minden repülő rovart képes elejteni, melyek nem túl nagy méretűek. Állománya meglehetősen ingadozó, amit leginkább a szélsőséges időjárás befolyásol. Sajnálatos módon az utóbbi évtizedek adatai a lassú, de folyamatos csökkenés irányába mutatnak. Mind a mai napig előfordul, hogy lakóházakról leverik a madarak fészkét, pedig deszkák – úgynevezett fecskepelenkák – felhelyezésével minimálisra csökkenthető a lepotyogó ürülékek által okozott kellemetlenség. Sárgyűjtő helyekkel és műfészkekkel segíthetjük a megtelepedését.

Élőhelye, költése:

Az egész északi féltekén elterjedt. Az ember által kialakított építmények teljesen megváltoztatták fészkelési szokását. Míg korábban barlangokban és sziklafalakon költött, addig ma már szinte kizárólag épületeken fészkel. Sárból és növényi részekből összetapasztott fészke felülről nyitott, melyet általában az épületek belső részeiben épít meg. Istállókban és tanyaépületeken telepszik meg a leghamarabb. A pár nélküli hímek gyakran ölik meg fajtársaik fiókáit, így próbálnak párba állni az elpusztított fészekalj tojójával. Az állatok közelségét kifejezetten preferálja, mivel ezek környezetében sok a táplálékául szolgáló légy és egyéb rovar. A fészket a két öreg madár közösen építi, melybe 4-6 tojás kerül, ezeken csak a tojó kotlik. Évente kétszer költhet.

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai fészkelő-állománya 89 000 - 102 000 párra tehető (2000-2012) és mérsékelt csökkenést mutat (1999-2015).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Hazai előfordulási időszak: április-október hónapokban


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>


A fenti animált térképen lehet megtekinteni (a PLAY gombra kattintva) a faj európai előfordulását térben és időben (heti felbontásban). A térkép a EuroBirdPortal-ról származik, amelyhez a magyarországi adatokat a MAP adatbázisból biztosítjuk.

Állományváltozás

A hazai állomány változásáról a fészkelési időszakra vonatkozóan a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) szolgál információkkal.


Információk a grafikon helyes értelmezéséhez
MMM adatbázis > Grafikonok > Trend adatok >>

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térkép(ek)

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Védelem 

Média 

Kapcsolódó linkek 

2010 év madarai – a fecskék >>

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Magyarország madarai: Füsti fecske. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-hirrus Letöltés dátuma: 2024-10-08