Sárszalonka
Sárszalonka

Nevek és kódok

Magyar név
Sárszalonka
Tudományos név
Gallinago gallinago
Angol név
Common Snipe
EURING-kód
05190
HURING-kód
GALGAL

Rendszertan

Rend
Lilealakúak
Charadriiformes
Család
Szalonkafélék
Scolopacidae

Testméretek

Testhossz (cm)
25-27
Szárny fesztávolság (cm)
44-47
Hím tömege (g)
80-140
Tojó tömege (g)
80-140

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
fokozottan védett
Természetvédelmi érték (Ft)
100 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
III. függelék
Bonni Egyezmény
II. függelék, AEWA
Madárvédelmi Irányelv
II. függelék

Leírás és életmód 

A három sárszalonkafaj közül ez az egy fészkel hazánkban. A nagyobb összefüggő, de változatos vizes élőhelyeken költ. A vízrendezések, lecsapolások nagyon lecsökkentették számát. Bár európai állománya stabil, a lápok és mocsarak eltűnése, kiszáradása hazánkban sokhelyütt a faj eltűnésével járt. Ezek revitalizációja ismét fészkelésre alkalmas élőhelyeket eredményezhet hazánkban a vizes élőhelyekhez kötődő madárfajok számára. Vonuló, a telet Európa nyugati és déli részén tölti. Március és május, valamint július és november között halastavi csapolásokon, nedves réteken, belvizeken, árasztásokon lehet megfigyelni nagyszámban vonuló csapatait. Enyhe teleken megkísérelheti az áttelelést is.

Élőhelye, költése:

Észak-Amerika és Eurázsia mérsékeltövi és sarkvidéki területein a fahatárig elterjedt. Turjánvidékek, lápok, mocsarak jellegzetes lakója. Egy adott területen fészkelési szándékát elárulja jellegzetes nászrepülése. Fészkét zsombékokra, vagy csak sűrű növényzet közé építi. Ez legtöbbször csak egy talajmélyedés némi növényi anyaggal bélelve. Fészekalja 4 tojásból áll, a fiókák 19-20 napi kotlás után kelnek ki. Fészekhagyók, felszáradásuk után egyből követik szüleiket. Háromhetes korukban már repülni is képesek. Talajlakó rovarokat, férgeket, csigákat zsákmányol. Hosszú csőrét a talajba szurkálja, annak vége meglepően rugalmas.

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai fészkelő-állománya 300 - 600 párra tehető (2005-2012), s ingadozó trendet mutat (2000-2012).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Előfordulási időszak: március-november hónapokban, de egy-egy példány áttelelhet


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>


A fenti animált térképen lehet megtekinteni (a PLAY gombra kattintva) a faj európai előfordulását térben és időben (heti felbontásban). A térkép a EuroBirdPortal-ról származik, amelyhez a magyarországi adatokat a MAP adatbázisból biztosítjuk.

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térképek

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Média 

Kapcsolódó linkek 

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Gyűrűzéskor kézben tartott madár

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Magyarország madarai: Sárszalonka. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-galgal Letöltés dátuma: 2024-10-08