Beszámoló a VII. Herpetológiai Táborról

2021-ben hetedik alkalommal rendeztük meg a 10-18 év közötti iskolásoknak szóló herpetológiai tábort, a Herptábort. A tábor célja a kétéltűek és hüllők, valamint az azokkal kapcsolatos ökológiai kérdések és természetvédelmi problémák megismertetése az ifjúsággal.

 Erdei sikló (fotó: Rák Gergely)

 Több érdeklődő már a tábor meghirdetése előtt próbált jelentkezni, majd a felhívást követően a nagy érdeklődés és túljelentkezés miatt hamar beteltek a helyek. Végül az eredetileg tervezett 30 főről 32-re bővítettük a létszámot, így ennyien vehettek részt a VII. Herptáborban.

A tábor indulásakor a táborlakókat hat csapatba osztottuk, élükön egy-egy rangidős csapatvezetővel. A táborban főként terepi programokat szerveztünk a szállás (Zöldövezet Vendégház, Parádfürdő, Mátra) környéki túrák során, de ezek mellett a táborvezetők külön-külön minden csapatnak foglalkozást tartottak különböző témákban (természetvédelem, viselkedésbiológia, természettudományi gyűjtemények, kétéltű- és hüllőfajismeret, év faja, rajz-festés). Nagy hangsúlyt fektettünk a felfedezésen alapuló tanulásra, amely során egyes kérdésekre a táborozóknak kellett válaszokat találniuk saját megfigyeléseik és a rendelkezésükre bocsátott információk és könyvek alapján, de használhattak okoseszközöket is. A résztvevők megismerkedtek a Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés programmal és a Herptérkép applikációval.


Fotó: Rák Gergely

A csoportos foglalkozások mellett négy előadást hallgathatott meg az egész társaság. Magos Gábor természetvédelmi őrszolgálat-vezető (BNPI) bemutatta a Mátrában indított természetvédelmi projektet, amelynek célja a stabilan „működő” kubikgödrök létesítése és az erdei kisvízállások megóvása, és a hozzájuk kötődő kétéltűek védelme. Dr. Horváth Gergelytől hallhattak az ibériai hegyigyík viselkedésökológiai kutatásairól, Halpern Bálinttól pedig a rákosi vipera védelmét szolgáló LIFE-projektről és a keresztes vipera természetvédelmi helyzetéről, valamint Mizsei Edvárd bemutatta a görög karsztvipera, a karszt vipera, a moldáv parlagi vipera és a sztyeppi vipera élőhelyein végzett kutatások során szerzett tapasztalatait.

 


A tábor alatt szinte az összes Mátrára jellemző kétéltű- és hüllőfajt megfigyelhettük. A leggyakoribb kétéltű a gyepi béka és az erdei béka volt, de láttunk foltos szalamandrát és alpesi gőtét is. Hüllők között a vízisikló és a fürge gyík domináltak, de megfigyeltük a kockás sikló és kékpettyes lábatlangyík egyedeit is. A tábor résztvevői 101 adatponttal gazdagították a Herptérkép adatbázisát. Az adatokat a BNP Igazgatóságnak is átadtuk.


Fotó: Rák Gergely

A tábor során a csapatok pontokat szerezhettek a közös foglalkozások során feltett nehezebb kérdések megválaszolásával, de pontok jártak az állattalálásban, rendrakásban, terítésben mutatott szorgalomért is. Emellett a csapatok összemérték ügyességüket rajzolásban és csocsóban is. A hét során gyűjtött pontokat végül egy egész délutános csapatversenyen használhatták tétként, ahol a tábor során szerzett ismeretüket tehették próbára a táborlakók. A nyertes csapat tagjai ajándékcsomagot kaptak, továbbá minden résztvevő kapott herptáboros pólót és év faja kitűzőt.

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...