Kardoskúti kék vércsézés

A két héttel ezelőtti apaji terepi napot követően ezzel a beszámolónkkal a kékvércse-védelmi LIFE+ projekt központi kutatási területére, Kardoskút térségébe látogatunk.

Kékvércse-fióka gyűrűzése Kardoskút térségében (Fotó: Orbán Zoltán).


A cél most is kettős volt. A fiókaszezon vége felé járva minél több mesterséges fészekládához visszatérve ellenőrizni a költési sikert és megjelölni a fiatal madarakat, miközben hasonló céllal felnőtt madarakat is próbáltunk befogni.

A munka többnyire a felnőtt madarak befogására kifejlesztett „falcofág” összerakásával és kihelyezésével kezdődött (Fotó: Orbán Zoltán).
6 fotó a felnőttmadár-befogási próbálkozásainkról, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Ezzel a fura kinézetű cuccal kellett - gyakran jó nagy távolságot megtéve - „odalopakodni” a vércsetelepekhez, újra … (Fotó: Orbán Zoltán).

… és újra (Fotó: Orbán Zoltán).

De akár mennyire néztük is, egyetlen madár sem támadta meg a „fág” kitömött dolmányos varjúját (Fotó: Orbán Zoltán).

Ekkor jött a B-terv – a varjú lecserélése egy műanyag bagolyra, … (Fotó: Orbán Zoltán).

… aminek a fejét azért kellett a csapdához menet letakarni, mert a bagolybáb hatalmas, bámuló sárgaszemei gyakran már odafelé menet támadást váltanak ki a vércsékből (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A többszöri próbálkozás ellenére felnőtt madarat ma nem sikerült fognunk. Ennek legvalószínűbb oka (a gyakran erős szél mellett) az lehetett, hogy a felnőtt madarak a túlnyomórészt már kirepült fiókák etetésével voltak elfoglalva. Az ilyen nagy és már repülős fiatalokra sem a varjú, sem a bagoly nem jelent veszélyt, ezért az amúgy is nagyon leterhelt szülőknek sem idejük, sem energiájuk nem volt "műbalhék" indítására.

A ládatelepeken szerencsére kettős munka folyt, ezért a felnőtt madarak együttműködésének hiánya mellett is bőven volt mit nézni és tenni.

Ott voltak ugyanis azok a fiókák, melyek még mindig a ládákban nevelkedtek, így hosszú létra segítségével megközelíthetőek és kézzel is befoghatóak voltak. Ezeket a terepjáró lenyitott hátsó ajtaján kialakított ideiglenes gyűrűző állomásra vittük néhány percre (Fotó: Orbán Zoltán).
5 fotó a fiókák gyűrűzéséről, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Tíz év sok ezer órányi terepi tapasztalata alapján a fiókák kényelmét leginkább ezek a henger alakú burgonyaszirmos-dobozok szolgálják. Ezekben békésen fekszenek … (Fotó: Orbán Zoltán).

… és ismételt mozgatásuk nélkül az ilyenkor megszokott súlymérés is elvégezhető (Fotó: Orbán Zoltán).

A gyűrűzést követően, a költőládába visszahelyezés előtt a szakemberek megpróbálják meghatározni a fiókák korát (hány hetes) és ivarát (Fotó: Orbán Zoltán).

Ilyenkor készül el minden madárról egy vagy több fotó, ami a következő években történő megfigyelések alapján segít finomítani például a fiatalkori kor- és ivarhatározó bélyegek felismerését, pontosítását (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A terepi nap egyik legérdekesebb tapasztalata az volt, hogy még egyetlen kékvércse-telepen belül is milyen nagy életkorbeli különbségek tapasztalhatók az egyes fészekalja között.

Miközben a ládák többségéből már kirepültek a fiatalok, voltak olyanok, melyekben akár ilyen, több héttel fiatalabb fiókákat találtunk (Fotó: Orbán Zoltán).
Miközben a ládák többségéből már kirepültek a fiatalok, voltak olyanok, melyekben
akár ilyen, több héttel fiatalabb fiókákat találtunk.

Ez a jóval idősebb fióka viszont … (Fotó: Orbán Zoltán)
Ez a jóval idősebb fióka viszont …

... már akár egy hét múlva is kirepülhet (Fotó: Orbán Zoltán).
... már akár egy hét múlva is kirepülhet (Fotók: Orbán Zoltán).
 

 

Orbán Zoltán

 

A ”Kék vércse védelme a Kárpát-medencében” (LIFE11 NAT/HU/000926)
programot az Európai Unió LIFE alapja támogatja.

A ”Kék vércse védelme a Kárpát-medencében” (LIFE11 NAT/HU/000926) program
partnerei: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (projekt koordinátor),
a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság,
a Magyar Természettudományi Múzeum, a Raptor Protection of Slovakia és a
The State Nature Conservancy of the Slovak Republic

www.falcoproject.eu

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...