Időben érkezett a tavasz – mit mondanak vonuló madaraink?

Az enyhe 2021/2022-es tél után egy szokatlanul hűvös tavasz érkezett, a természetfigyelő ember azt érezheti, hogy a vonuló madarak is később érkeznek az idén. Vajon igazolják ezt a madármegfigyelők adatai is? A válasz a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület MAP-adatbázisának adatai alapján egyértelműen igen!

Füsti fecske (fotó: Orbán Zoltán)

A MAP, azaz Madáratlasz Program adatbázisát a nemrégiben megjelent Magyarország madáratlasza c. könyv adatgyűjtéséhez hozta létre 2014-ben az MME Monitoring Központja. A könyv megjelenésével nem került „nyugdíjazásra” az adatbázis, hiszen több száz önkéntes madármegfigyelő továbbra is feltölti ide megfigyelési adatait. A regisztrált felhasználók a Térképek menüpontban megtalálják a Fajok előfordulási gyakorisága pontot, nézzük meg innen néhány faj grafikonját!

A grafikonokon a kék jelzés azt mutatja be, hogy az előző öt év adatgyűjtései során milyen gyakorisággal észlelték a madarászok az adott fajt (a terepi megfigyelések hány százalékában látták vagy hallották), a piros vonal a 2022. évi adatokat ábrázolja. A szürke oszlopok az egyes hetekben felmért mintaterületek számát jelölik. A háttér rácsozásának függőleges vonalai is a hetekhez igazodnak: a vonalak 5-5 hetente követik egymást (tehát nem a hónapokat!). A kékkel jelölt értékekről leolvasható egy-egy faj jellemző érkezési, távozási időszaka. A példaképpen bemutatott cigánycsuk, a fehér gólya és a nyaktekercs eddigi idei adatai is egy-két hetes késést mutatnak az előző öt év átlagához képest.

Érdekes megnézni néhány áttelelő madárfajt is. Azt gondolhatnánk, hogy az enyhe télben több madár telelt át a szokásosnál. Az adatok alapján nem feltétlenül! Egyrészt az északról érkező, nálunk telelő madarak – mint például a fenyőrigó – a máshol is szokatlanul enyhe télben nem feltétlenül jöttek el a Kárpát-medencéig. Másrészt a táplálék mennyisége is befolyásolja az áttelelő madarak számát: az alacsony mezeipocok-állomány miatt a szokásosnál kevesebb rágcsálókat fogyasztó faj: nagy őrgébics, erdei fülesbagoly, kékes rétihéja volt megfigyelhető az elmúlt télen.

Az egész évben hazánkban tartózkodó madarak közül a zöldike grafikonját mutatjuk be, ami viszont az elmúlt öt év állománycsökkenését példázza.

A MAP-adatbázis számos további érdekes funkciót rejt, érdemes böngészgetni a map.mme.hu oldalon! Az adatbázisban nem csak számos további faj grafikonja nézhető meg, de az összehasonlítás éve is állítható.

 

Kapcsolódó hírek

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Schmidt Egon életének 92 évében elhunyt.  Elhunyt szerettünk búcsúztatása 2023. március 10-én 11:15 órakor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozóban.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Madarak és Fák Napja alkalmából országos versenyt hirdet az általános iskolai felső tagozatos tanulók számára.

Schmidt Egon a Kossuth-díjjal (fotó: Haraszthy László)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 91 éves korában, ma hajnalban elhunyt Schmidt Egon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tiszteletbeli elnöke, Kossuth-díjas író, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte. Életével mindannyiunk számára példát mutatott természetszeretetből, emberségből, személyiségével természetvédők...