Aranyvessző

Nyár végén járunk – ilyenkor lassan a sárga-barna színek kerülnek túlsúlyba az uralkodó zöld rovására. A nyárutó hangulatát erősítik az akár 2 méteresre is felnövő aranyvessző sárga virágzattól roskadozó hajtásai is. Szépsége ellenére rengeteg ökológiai problémát okoz a hazai élőhelyeken, hiszen agresszíven terjedő özönnövény.

Emberi közvetítéssel számos növény került már hazánkba, melyek közül több is rendkívül agresszívan terjed (özönnövény), kiszorítják az őshonos növényeket és akár egész növénytársulásokat tesznek tönkre. A probléma komplexitását jelzi, hogy nagyon sok konfliktus alakult ki ezen növények megítélése során. A méhészek, gazdálkodók, gyógynövénygyűjtők, allergiások, természetvédők a saját szemszögükből nézve ugyanazt az invazív fajt hasznosak vagy károsnak ítélik.  A természetvédelem egyik fontos feladata, hogy az egyéni érdekeken túllépve az ilyen problémás növények terjedését megakadályozza, illetve adott esetben visszaszorítsa.

Hazánkban több növényfaj is van, mely országos szinten gondot okoz. Ilyen pl. a selyemkóró (Asclepias syriaca), a gyalogakác (Amorpha fruticosa), a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) valamint a most sárga virágzatában látható két  aranyvessző faj (Solidago sp.).

Az aranyvesszők közül kontinensünkön csak négy faja honos. Ezek közül a Kárpát-medence síkvidéki területein főként a közönséges aranyvessző (Solidago virga-aurea) terjedt el. Az Európába behozott „kultúrszökevény” észak-amerikai fajtársai  - magas aranyvessző (Solidago gigantea), kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) -  több helyen elvadultak, invazív özöngyomok, gyors terjeszkedésük miatt manapság utakat, töltéseket szegélyeznek, mezőket foglalnak el.

Az özönnövények terjedése ellen számos védekezési módszert kipróbáltak már (kaszálás, nyírás, kihúzás, legeltetés, kemikáliákkal végzett kezelések), ám a legtöbb módszer rendkívül munka- és időigényes, kockázati tényezőkkel jár és hatása elenyésző (figyelembe véve az invazív növényekkel fertőzött területek méreteit).

A problémát szinte minden esetben az okozza, hogy az adott növény hazánkban nem rendelkezik természetes ellenséggel, mely az állományát hagyományosan szabályozná. Ennek értelmében, ha megfelelő életkörülményeket talál, akkor gyakorlatilag korlátlan mértékben tud terjeszkedni, az őshonos növényeket kiszorítva a területről.

Előfordul, hogy nem szándékosan történt egy-egy özönnövény behozatala, ám többször nem átgondolt, a jövőbeni következményekkel nem számoló, szándékos betelepítés történt.

Egyesületünk is kiveszi a részét az özönnövények elleni munkálatokból, hiszen Élőhely- és területvédelmi csoportunk számos kezelési tervet dolgozott ki, valamint számtalan projektben vállalt szerepet, melynek segítségével az őshonos növényzet fenntartását vagy visszaállítását érte el.

Helyi csoportjaink egy része kaszálással és egyéb élőhelykezelési munkálatokkal veszik ki részüket a további terjeszkedés megakadályozásában.

A nemzeti parkok, civil természetvédelmi szervezetek és alapítványok melyek területeket kezelnek és tartanak fenn, mind-mind időt, pénzt és energiát fordítanak az özönnövények által okozott problémák kezelésére.